Tisztelt Vadásztársak!
Igyekezzünk pontosak lenni.
Az afrikai sertéspestis nagyon más, mint a hagyományos sp. Éppen ezért nem szabad azt mondanunk, hogy ‘újfent’!
Durva csúsztatás: minden vaddisznó el fog pusztulni !? Az elhullási arány igen változó lehet: 5 és 100% között. Sok tényező befolyásolja: így az adott vírus-törzs, az állatok kora (a kor előrehaladtával csökken), az általános ellenállóképesség (amit a tápláltsági állapot, másképpen kondíció is befolyásol), valószínűleg a fertőződés módja ( kullancs-csípés, érintkezés beteg egyeddel, tetemmel, váladékkal) is, stb.
Nagy kérdés a holló szerepe! Németországban a klasszikus sp. járvány idején már évtizedekkel ezelőtt is feloldották a holló vadászati tilalmát!???
Tegnap jött be egy info: egy tudományos cikk szerint(magyar szerzője is van) Európa-szerte nő a vd-állomány és csökken a vadászok száma – úgy értelmezik, mintha ok-okozati összefüggés lenne! Nézetem szerint nálunk folyamatosan nő a vadászok létszáma is, inkább a vadászati lehetőség mértéke csökkent az utóbbi években – legalábbis a ‘jobbágy’-vadászok számára. A vaddisznó tényleges létszámváltozása pedig ismeretlen. Drasztikus ingadozást okozhat egy-egy késői téli időjárás, mint az idén is (és persze egy térségi sp járvány is. Aztán 2-3 év múlva helyreállhat a létszám. Hogy mi lesz az ASP-vel, a jövő zenéje.
A szép magyar beszéd jegyében:
Régóta igyekszem kigyomlálni az olyan szavakat, mint például.
– darab – helyett egyed vagy példány,
– dög, hulla – helyett: tetem,
és még hosszan lehetne sorolni!
Nemes és élménydús vadászidényt kívánok!
Sugár László
Tisztelt Vadásztársak!
Igyekezzünk pontosak lenni.
Az afrikai sertéspestis nagyon más, mint a hagyományos sp. Éppen ezért nem szabad azt mondanunk, hogy ‘újfent’!
Durva csúsztatás: minden vaddisznó el fog pusztulni !? Az elhullási arány igen változó lehet: 5 és 100% között. Sok tényező befolyásolja: így az adott vírus-törzs, az állatok kora (a kor előrehaladtával csökken), az általános ellenállóképesség (amit a tápláltsági állapot, másképpen kondíció is befolyásol), valószínűleg a fertőződés módja ( kullancs-csípés, érintkezés beteg egyeddel, tetemmel, váladékkal) is, stb.
Nagy kérdés a holló szerepe! Németországban a klasszikus sp. járvány idején már évtizedekkel ezelőtt is feloldották a holló vadászati tilalmát!???
Tegnap jött be egy info: egy tudományos cikk szerint(magyar szerzője is van) Európa-szerte nő a vd-állomány és csökken a vadászok száma – úgy értelmezik, mintha ok-okozati összefüggés lenne! Nézetem szerint nálunk folyamatosan nő a vadászok létszáma is, inkább a vadászati lehetőség mértéke csökkent az utóbbi években – legalábbis a ‘jobbágy’-vadászok számára. A vaddisznó tényleges létszámváltozása pedig ismeretlen. Drasztikus ingadozást okozhat egy-egy késői téli időjárás, mint az idén is (és persze egy térségi sp járvány is. Aztán 2-3 év múlva helyreállhat a létszám. Hogy mi lesz az ASP-vel, a jövő zenéje.
A szép magyar beszéd jegyében:
Régóta igyekszem kigyomlálni az olyan szavakat, mint például.
– darab – helyett egyed vagy példány,
– dög, hulla – helyett: tetem,
és még hosszan lehetne sorolni!
Nemes és élménydús vadászidényt kívánok!
Sugár László